{"version":"1.0","provider_name":"Blanche \u00edr\u00e1sai","provider_url":"https:\/\/pergamen.cafeblog.hu","author_name":"Blanche","author_url":"https:\/\/pergamen.cafeblog.hu\/author\/blanche\/","title":"Massimo Gramellini: \u00c1lmodj sz\u00e9peket","html":"

\"Ha van egy \u00e1lom, ami\u00e9rt a vil\u00e1gra j\u00f6tt\u00e9l, hi\u00e1ba rejted egy \u00e9leten \u00e1t a szkepticizmus leple al\u00e1, \u00fagysem szabadulsz t\u0151le. Lankadatlanul k\u00fcldeni fogja a k\u00e9ts\u00e9gbeesett jeleket, cs\u00f6m\u00f6r vagy k\u00f6z\u00f6ny form\u00e1j\u00e1ban, mert b\u00edzik benne, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb fell\u00e1zadsz.\" Az id\u00e9zet a fenti k\u00f6nyvb\u0151l sz\u00e1rmazik, s b\u00e1r a k\u00f6nyv l\u00e9nyege nem a saj\u00e1t \u00e1lmunk val\u00f3ra v\u00e1lt\u00e1sa, engem m\u00e9gis ez a gondolat fogott meg. \u00a0<\/p>\r\n

<\/p>\r\n

Elt\u00f6prengtem, mi is az \u00e9n \u00e1lmom, mi az, ami gyerekkorom \u00f3ta vissza-visszat\u00e9r, s nem kellett sok\u00e1ig keresg\u00e9lnem, \u00edrok. Mindig is \u00edrni akartam, el\u0151sz\u00f6r napl\u00f3t, azt\u00e1n novell\u00e1t, de volt, hogy verset, vagy amihez \u00e9ppen ihletet kaptam, azt\u00e1n kimaradt sok \u00e9v.<\/p>\r\n

Egy ideje minden december 31-\u00e9n k\u00e9sz\u00edtek egy list\u00e1t, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vre milyen terveim, c\u00e9ljaim, v\u00e1gyaim vannak, visszan\u00e9ztem \u00e9s tavaly az \u00edr\u00e1s is k\u00f6zte volt. Csak ut\u00f3lag jutott eszembe, hogy hiszen elkezdtem \u00edrni ezt a blogot, \u00e9pp, ahogy a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g list\u00e1mon szerepelt!<\/p>\r\n

Nem \u00edrtam k\u00f6nyvet, nem is \u00edrtam semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6set, de m\u00e9gis elkezdtem valamit, elkezdtem elhinni a saj\u00e1t \u00e1lmomat, elkezdtem magamnak beismerni, hogy ez az, amire v\u00e1gyom, ez az, amit\u0151l \u00c9n leszek igaz\u00e1n, amikor k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k r\u00e1, amikor benne vagyok \u00e9s amikor befejezem, ilyenkor \u00e9rzem, hogy \u00e9lek, \u00e9rzem, hogy t\u00f6k\u00e9letesen harm\u00f3ni\u00e1ban vagyok \u00f6nmagammal.<\/p>\r\n

Nem tudom, hogy mi \u00e9rtelme van ennek, nem tudom, hogy mi lesz bel\u0151le, de azt tudom, hogy ez az, ami boldogg\u00e1 tesz, ez az, ami az \u00e9n \u00e1lmom, s lehet, hogy m\u00e1soknak furcs\u00e1nak vagy nevets\u00e9gesnek, esetleg haszontalannak t\u0171nik, de ki m\u00e1snak kellene megfelelnem, ha nem magamnak? Kinek az \u00e1lmai ut\u00e1n menjek, ha nem a saj\u00e1tjaim ut\u00e1n?\u00a0<\/p>\r\n

\"Az univerzum mindig a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre siet, amikor az \u00e1lmunk\u00e9rt harcolunk, b\u00e1rmilyen h\u00fclyes\u00e9gnek t\u0171nik is az az \u00e1lom. Hiszen a mi \u00e1lmunk, \u00e9s csak mi tudjuk, milyen \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel t\u0151l\u00fcnk.\" (Paulo Coelho)<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}